Mint minden évben, ezúttal is megörvendezteti a vállalkozókat a munkaügyi hatóság a következő évre vonatkozó ellenőrzési irányelveivel. Közzétette a Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség a 2014. évi ellenőrzési irányelveit. A hatóság ezúttal is külön említi a munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzési tematikát, melyekben a fő hangsúlyokat 2014-ben a következők adják: Munkavédelmi ellenőrzések: 2014 I. félévében
Az év vége közeledtével újra napirendre kerülnek a munkahelyeken a bértárgyalások. A munkabér mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók számára fontos kérdés: nem mindegy kinek, hogyan és miért adják. Egy rosszul felépített bérrendszer sokat ronthat egy szervezet hatékonyságán, egy jól felépített bérezési struktúra viszont akár komoly versenyelőnnyé is válhat. A munkabéreknél, illetve a
1. Próbanap A munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyik legáltalánosabb tévedés az úgynevezett „próbanap” vagy „próbamunka” intézményéhez kötődik. A próbanap azt jelenti, hogy a reménybeli munkavállalót néhány napra behívják, hogy a gyakorlatban bizonyítsa rátermettségét, hozzáértését. Ha a munkavállaló a próbanapon vagy próbamunkán megfelel, akkor felveszik és bejelentik. Bár maga a „próbanap” vagy „próbamunka” intézménye hivatalosan nem létezik,
A rádióadásokra és cikkekre kapott kérdések alapján úgy tűnik, nem teljesen egyértelmű a munkaadók számára, hogy miért tehetők felelőssé a munkavállalók, és miért nem. Néha meghökkenve hallják, hogy a munkavállaló nem “alvállalkozó”, aki saját maga dönti el, mit és hogyan csináljon, és ha munkájának nincs eredménye, akkor azért nem ő a felelős. A munkaadó és
A vállalkozók álma, hogy minden munkavállalót 100 százalék teljesítménybérben fizessenek, legyen az gépkocsivezető vagy értékesítő, gyári munkás vagy irodai recepciós. Bizonyos esetekben megengedik a szabályok a teljes mértékben a teljesítményen alapuló bérezést, más esetekben (például az AETR alá tartozó gépkocsivezetőknél) a törvény kifejezetten tiltja, amúgy pedig alkalmazására csak szigorú szabályok között kerülhet sor –
A vállalkozók álma, hogy minden munkavállalót 100 százalék teljesítménybérben fizessenek, legyen az gépkocsivezető vagy értékesítő, gyári munkás vagy irodai recepciós. Bizonyos esetekben megengedik a szabályok a teljes mértékben a teljesítményen alapuló bérezést, más esetekben (például az AETR alá tartozó gépkocsivezetőknél) a törvény kifejezetten tiltja, amúgy pedig alkalmazására csak szigorú szabályok között kerülhet sor. Mielőtt
Vállalatvezetőként legfontosabb feladatunk az irányítás. Az „irányítás” szó azt jelenti, hogy ugyanúgy vezetjük cégünket, mint egy autót vagy egyéb járművet: ha elengedjük a kormányt, akkor letérünk az útról, és ki tudja hová jutunk, ha rángatjuk a kormányt, akkor előbb-utóbb kisodródunk, fejre állunk. A vállalkozásokat is tehát úgy kell vezetni, mint egy autót: erős kézzel
A vállalatok teljesítményét egy-egy rosszul működő részleg is lehúzhatja, ezért kulcskérdés, hogy működőképes csapatot építsünk fel. Sok vállalkozás szembesül azzal a problémával, hogy egyes szervezeti egységei, csoportjai teljesítménye nem éri el azt a szintet, amely a vállalkozás hatékony működéséhez szükséges, illetve amely a cég más részlegein amúgy megszokott. A lemaradó részleg aztán az egész
Bár munkáltatóként gyakrabban mondunk fel munkavállalóinknak, néha a fordítottja is előfordul: a munkavállaló kopogtat az ajtón a felmondásával. Érdekes tény, hogy általában azok teszik ezt, akik a legjobb munkavállalónak számítanak, akik hátukon viszik a céget, akik a legfelkészültebbek, és éppen ezért legkelendőbbek a munkaerőpiacon. Érdemes tehát felmérnünk, hogy kik azok a munkavállalók, akikre a
Közeledik a szabadságok szezonja, és ez sok vállalkozás számára olyan ‘kellemetlenség’, amelyet túl kell élnie. Néhány vállalkozás számára ez ‘uborkaszezon’, mások ilyenkor termelik meg éves bevételük legnagyobb részét. De a vállalkozások legtöbbje számára ez az időszak is olyan, mint a többi, eltekintve attól, hogy munkavállalói bérét (és azok terheit) úgy kell kifizetnie, hogy azért
